A találkozás
Lirion és Thalmar egyre mélyebbre kerültek a hóborította erdőben, miközben a szívükben hordozott szivárványszínű fénygömb melegen ragyogott. Az ösvény, amit követtek, egyre keskenyebbé és meredekebbé vált, mintha arra késztetné őket, hogy lassítsanak és minden lépésüket megfontolják.
– Lirion, szerinted a Krampusz mit fog szólni, ha találkozunk vele? – kérdezte Thalmar, miközben egy pillanatra megállt és körbenézett.
Lirion elgondolkodva nézett a fénygömbre, amely a kezében lebegett és finoman pulzált. – Nem tudom, Thalmar. De biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül kaptuk meg az öt elem ajándékát. Valami azt súgja, hogy ez a kalandunk nemcsak a Krampuszról és a s szaloncukrokról szól. Ez az egész egy fontos tanítást ad nekünk.
Ahogy továbbindultak, az erdő mintha lassan megnyílt volna előttük. Egy sziklás tisztásra értek, ahol a hold fénye ragyogva világította meg a tájat. A tisztás közepén egy nagyobb barlang szája sötétlett. A bejárat körül szanaszét heverő színes szaloncukorpapírokat láttak, amiket a szél ide-oda fújt.
– Ez biztosan az ő rejtekhelye – mondta Thalmar halkan. – Nézd, mennyi papír! De miért dobálta el ezeket?
– Talán azért, mert rájött, hogy nem az édesség hozza meg azt az örömöt, amit keresett – mondta Lirion. – De vajon mit keresett valójában?
Lassan közelebb mentek a barlanghoz és amikor beléptek, meglepetten látták, hogy a Krampusz nem is olyan félelmetes, mint gondolták. Egy nagy kő mellett ült összekuporodva és szomorúan bámulta a kezeit.
A manók néhány pillanatig csendben figyelték, aztán Thalmar gyengéden megszólította: – Krampusz, jól vagy?
A Krampusz lassan felnézett rájuk. Szemeiben szomorúság és meglepetés keveredett. – Ti vagytok azok? Miért jöttetek ide? Talán bosszút akartok állni rajtam, amiért elhoztam a szaloncukrokat?
Lirion lassan előlépett, kezében tartva a szivárványszínű fénygömböt. – Nem, Krampusz. Azért jöttünk, hogy segítsünk neked. Érezzük, hogy valami fáj neked. Nem haragszunk rád, csak szeretnénk megérteni, miért tetted, amit tettél.
A Krampusz meglepetten pislogott. – Senki sem kérdezte meg eddig soha tőlem azt, hogy miért…. Mindig csak bántottak, mert más vagyok. Én is csak boldog akartam lenni. De akármennyi szaloncukrot ettem meg, sosem éreztem jobban magam. Csak üresebb lettem. Mint ezek a papírok itt – és dühösen mutatott körbe a barlangban.
Thalmar lassan odasétált hozzá és leült mellé. – Talán azért, mert nem édességre van szükséged, hanem valami másra. Néha elfelejtjük, hogy az igazi boldogság nem kívülről jön, hanem belülről.
Lirion finoman felemelte a fénygömböt és a Krampusz felé nyújtotta. – Ez az öt elem egyesített ereje. Segíthet neked, hogy újra emlékezz a szíved erejére. Ez a természet ajándéka, mi pedig elhoztuk neked. Először talán furcsa érzés lesz, de ha hagyod, hogy a szívedhez érjen, talán megérzed, hogy a boldogság mindig is ott volt benned.
A Krampusz tétovázott, de végül kinyújtotta a kezét. Amikor megérintette a gömböt, szétáradt a fénye és finoman körülölelte őt. A barlang megtelt meleg, szivárványszínű ragyogással és a Krampusz szemeiben könnyek csillantak meg.
– Ez… ez olyan meleg és tiszta – mondta. – Mintha valami régi, elveszett emlék térne vissza. Talán mégis képes vagyok megváltozni?!
Lirion mosolyogva bólintott. – Mindannyian képesek vagyunk rá, Krampusz. A kérdés csak az, hogy akarjuk-e.
📝 Írj a naplódba ezekről a kérdésekről! Ha van kedved, rajzolj is!
✨ Mi lenne, ha megkérdeznéd magadtól: „Nekem mi hiányzik a szívemből, amit talán kívülről keresek?” Rajzold le vagy írd le a gondolataidat!
㊙️ Titkos küldetésed a következő meséig:
Itt vagy Manóföldön, a már megszokott, meleg és biztonságot adó házikóban. Az ablakon át most mintha még varázslatosabb lenne a táj: a hó vakítóan csillog a holdfényben, a fák között halványan táncoló fényeket látsz, mintha az elemek búcsút intenének neked. A kandallóban csendesen ropog a tűz, a szobát átjárja a melegség és nyugalom. A naplód fölé hajolsz és merengsz az eddig megtett utadon. Mert Lirionnal és Thalmárral együtt te is egy belső utazáson vagy. Utazáson a szíved felé.
Lirion üzenete: „Néha elfelejtjük, hogy az igazi boldogság nem kívülről jön, hanem belülről. Ha nagyon sok édességet ennél mindig és azt érzedf feszít belül valami, közben meg soha nem elég belőle és nem is igazán érzed jól magadat, akkor érdemes megfigyelned, mi is hiányzik valójában…”
☀️ Reggeli feladat: A mai nap különleges! Képzeld el, hogy van egy saját szivárványgömböd, ami az öt elem energiáját hordozza. Hogyan használnád, hogy másoknak segíts? Talán valakit megölelnél, valakinek kedves szavakat mondanál, vagy egyszerűen csak mosolyognál rá? Gondold végig, kivel tehetnél jót és aztán ha van rá lehetőséged, tedd is meg! És sose feledkezz meg magadról! Elsősorban magaddal kell minden nap jót tenned és aztán hálásnak lenned az apró örömökért.
🧙🏻♀️ Napi varázslat: Ma, amikor találkozol valakivel, mondd ki magadban: „Milyen ajándék lehetek ma neked?” Figyeld meg, hogy ez a gondolat hogyan változtatja meg a napodat!
🌙 Esti varázsfeladat: Ma gondold végig, hogy hogyan érezted magad, amikor másoknak segítettél. Volt olyan pillanat, amikor úgy érezted, hogy a szíved ereje megnyitotta az utat valami új felé? Írd le vagy rajzold le ezt a pillanatot!
🪄 TITOK: Mit szólnál hozzá, ha ma te mondanál egy titkot? Valamit, amire ebből a meséből jöttél rá és talán még soha senki nem is mondta ezt így neked. Van kedved játszani? Írd le a naplódba vagy meséld el a szüleidnek, mire jutottál!